Lola
Bejegyzések
Hát mostanában nem viszem túlzásba az írást. Itt az ősz, és vele a depresszió ideje. Voltunk mozgásvizsgálóban, ahol megbeszéltük az Ádámot vizsgáló pszichiáterrel(aki anno az autizmus gyanúját felvetette számunkra), hogy az általunk talált két iskola közül az egyik túl rossz lenne Ádámnak, a másik meg túl nehéz... Ezek után kiváncsi leszek, hogy a Tanulási képességet vizsg. Biz. majd milyen iskolát fog kijelölni. Pedig megyeszékhelyen vagyunk. Sajnos az alapítványtól még nem szóltak, hogy Ádi járhat újra fejlesztésre. Amúgy alakul a kiscsávó, az utóbbi hetekben határozottan együttműködő, kivéve a reggeleket. A dührohamok persze maradtak, de ezen kívül eléggé szófogadó, segítőkész, és a maga módján közlékeny is. Csak szegény Lolát piszkálja folyton.Nővérkéje pedig továbbra is toleráns, tündéri kis hölgy. Hétvégén úgy néz ki, elmegyünk kicsit kikapcsolódni apával a Mecsekbe , ránk fér. Valahogy besokaltunk mostanában,pedig igazából nem problémásabb az élet, mint volt....