Ma irok életemben először blogot, nézzétek el a kezdetleges hibáimat. Családunkról címszavakban csak annyit tudok most regélni, hogy kisfiam diagnosztizálása idén áprilisban volt, azóta próbáljuk felfogni a felfoghatatlant. Ádám nagyon édes kisfiú, ovis. Beszél, de a szavait főleg mesékből szedi. Kedvence a Micimackó. Van egy tündéri nővére, aki korához képest nagyon éretten kezeli testvére betegségét. Próbálja tolerálni különös szokásait, dühkitöréseit, satöbbi... Folyt köv
Agyalásokban....ezúttal Áduson
Pont a napokban került elém egy poszt egy könyvről, és pár napja beszélgettem egy nagyon kedves ismerősömmmel. Rájöttem, hogy vajmi keveset tudok a saját fiam gondolatmenetéről, bennragadt érzelmeiről. Ő ugye beszél, de nem kommunikál. Volt pár kőkemény dührohama kamaszkorában, és még ma sem teljesen nyugodt, de rengeteget javult. Sosem tudom hogy mi váltja ki nála ezeket a hangulatváltozásokat. Annyira jó lenne, ha belelátnák a gondolataiba, könnyebbek lennének a mindennapok. Így csak tüzet oltunk. Pedig tündéri férfiú , lassan 20. Na szóval ez a könyv talán kicsit előre vezet... Mostanában kicsit kusza voltam, plusz a nyári nagy meleg sem tett jót, lényegében idén sajnos csak túléltük a nyarat. Télen viszont ráfordulok majd sok mindenre....célom hogy tudásomat gyarapítsam, mielőtt teljesen elbutulnék. Szóval igyekszem ismét mélyre ásni magam az autizmus berkeiben és célom, hogy angolul is megtanulják. Ki tudja mit hoz a jövő🥴 Sok mindent átgondoltam és átértékeltem, és talán elmo
Megjegyzések
Megjegyzés küldése