Az őszi szünet végét kihasználtuk és szombaton sógornőméknél voltunk, vasárnap pedig anyósomnál. Gyerkőcök elvoltak , én meg kicsit lazíthattam. Dorkának ma elkezdődött a suli. És hívott ma Stella is, hogy tudnánk e menni fejlesztésre. Ádám könyökén egyre nagyobb duzzanat van, és nem tudjuk hogy mi az. Úgyhogy holnap irány Pest, aztán meglátjuk. 3-ra ha visszaérünk, akkor megyünk fejlesztésre is. Ha nem akkor csütörtökön. Ádámkám pörög itthon ezerrel, kommunikálni nem hajlandó, úgyhogy ha nincs nagy gond a kezével, akkor megpróbálom rábeszélni a dokit, hogy jövő héten mehessen oviba. Meg persze az óvónénikkel is meg kell beszélnem, de tavaly is bevették gipszesen. Kell neki a közösség, a fejlesztések, mert itthon csak teng-leng, nem tudom okos dolgokkal lekötni.Most egyébként kezelhetőbb mint múlt héten, akkor tiszta düh volt.
Agyalásokban....ezúttal Áduson
Pont a napokban került elém egy poszt egy könyvről, és pár napja beszélgettem egy nagyon kedves ismerősömmmel. Rájöttem, hogy vajmi keveset tudok a saját fiam gondolatmenetéről, bennragadt érzelmeiről. Ő ugye beszél, de nem kommunikál. Volt pár kőkemény dührohama kamaszkorában, és még ma sem teljesen nyugodt, de rengeteget javult. Sosem tudom hogy mi váltja ki nála ezeket a hangulatváltozásokat. Annyira jó lenne, ha belelátnák a gondolataiba, könnyebbek lennének a mindennapok. Így csak tüzet oltunk. Pedig tündéri férfiú , lassan 20. Na szóval ez a könyv talán kicsit előre vezet... Mostanában kicsit kusza voltam, plusz a nyári nagy meleg sem tett jót, lényegében idén sajnos csak túléltük a nyarat. Télen viszont ráfordulok majd sok mindenre....célom hogy tudásomat gyarapítsam, mielőtt teljesen elbutulnék. Szóval igyekszem ismét mélyre ásni magam az autizmus berkeiben és célom, hogy angolul is megtanulják. Ki tudja mit hoz a jövő🥴 Sok mindent átgondoltam és átértékeltem, és talán elmo
Megjegyzések
Megjegyzés küldése